• Hasznos Tudnivalók a Burkolatokról

• Miyen burkolatokat különböztetünk meg?

• Csempék, falicsempék: Általánosságban elmondható, hogy a csempe elnevezést a falra ajánlott burkolólapokra használják, ezek többségükben kétszer égetett lapok, ennek következtében nem ajánlott padlóra, mert kopásállóságuk alacsony. Méretválasztéka ma már határtalan, tendencia, hogy a lapok egyre nagyobbak, a legközkedveltebb méretek a 20×40 cm-es, 25×40-es, 20×50 cm-es és a 25×50 cm-es csempék.
• Padlólapok (egyszer égetett lapok): a biszkvit (a kerámialap teste) és a máz égetése egy fázisban történik. Kopásállóságuk ezért magas, ellenáll a nagyobb igénybevételnek. A kerámialap teste készülhet fehér agyagból (kültéri és beltéri használatra egyaránt alkalmas) illet vörös agyagból (csak beltéri használtra alkalmas, nem fagyálló).
• Gres lapok (kőporcelán lapok): legfontosabb jellemzőjük, hogy vízfelvételük 0,5 % alatt van, ami a legalacsonyabb a kerámia burkolólapok között. A gres lap kiváló minőségét az eltérő gyártási technológiának köszönheti, ez biztosítja, hogy a lapoknak kiemelkedően jó a kopásállóságuk, rendkívül alacsony a porozitásuk és ezáltal kiváló a fagyállóságuk.
• Mitől függ, hogy egy padlólap milyen helyiségben alkalmazható?

• Kopásállóság: az adott lap PEI értéke határozza meg, hogy egy burkolólapot milyen felületre ajánlanak.

PEI II: gyenge kopásállóság, ide tartoznak a falicsempék

PEI III: közepes kopásállóság, kopásnak kevésbé kitett helyiségekbe ajánlott (nappali, fürdőszoba)

PEI IV: erős kopásállóság, korlátozás nélkül használható, konyhába és előszobába is

PEI V: kiemelkedő kopásállóság, közületi illetve nagyobb forgalmú létesítményekbe javasolt

Mitől függ, hogy egy lap alkalmas-e kültéri használatra vagy sem?

A fagyállóság víz a felvétel függvénye. Fagyálló az a lap, aminél a lap tömegének 0,5 %-ánál kisebb a vízfelvétele. Fontos továbbá, hogy a lap alá ne folyhasson víz, megfelelő legyen a vízszigetelés, a fugya ás a ragasztó, tehát jó legyen az alkalmazott burkolástechnika is.

Milyen lapokat használhatok padlófűtés esetén?

Padlófűtésre természetesen a vörösagyagból készült padlólapok is teljes mértékben megfelelnek, hiszen a kiégetési hőmérséklete 1180 C fok körül van. Téves elképzelés tehát, hogy padlófűtésre kizárólag a fagyálló lapok alkalmasak. A hangsúly a burkolástechnikán van, a padlólapot csak flexibilis ragasztóval szabad burkolni, hogy a burkolat alja bírja a hőingadozást valamint megfelelő dilletációt kell hagyni.

Megengedett-e az I. osztályos lapoknál a méret illetve színárnyalateltérés?

• A burkolólapok tónusa gyártásonként változik. A különböző színárnyalatok azért keletkeznek, mert a burkolólap máza nagyon sok összetevőből áll. Ha az egyes gyártási szériák között valamelyik alapanyag összetétele a gyártótól függetlenül megváltozik, akkor az színárnyalateltérést okozhat.
• Minden lapnak van egy névleges mérete és egy valós mérete (gyártási méret), mind lefelé mind felfelé megengedett egy-két milliméternyi eltérés az I. osztályú lapok között is. A viszonylagos mérettartás éppenúgy mint a tónus, csak egy gyártási cikluson belül jellemző és azt a gyárak betűvel vagy számmal, esetleg a kettő kombinációjával jelölik. Azonos termelési cikluson belül az átlagos méretektől való eltérések nagysága 0,5 – 1,5 %-ig megengedett.
• Merjek-e vásárolni II. osztályú lapokat?

Az I. osztályú lap megfelel minden a gyártó által szabott az adott termékre vonatkozó szabványban szereplő összes követelménynek. Osztályos lapok közé kerülnek a válogatás során azok a lapok, melyek valamilyen követelményt nem teljesítenek. Általában a II. osztályú lapok csak kisebb, szemmel nem is érzékelhető esztétikai hibákat tartalmaznak, illetve több lehet a hibás lapok száma, mint az első osztályú lapok között (mert az első osztályú lapok között is lehet hibás). Természetesen a II. osztályú lapokhoz alacsonyabb minőség miatt alacsonyabb ár is tartozik. Így előfordulhat, hogy ár-érték arány szempontjából néhány esetben előnyösebb, ha másodosztályú lapot választunk.

Milyen szempontokat kell figyelembe venni a csemperagasztó kiválasztásánál?

• falra vagy padlóra kerül-e a burkolat
• kültérre vagy beltérre kerül-e a burkolat
• van-e padlófűtés a helyiségben
• milyen anyagból készült a kiválasztott burkolat (kerámia vagy porcelán)
• lakóhelyiségbe vagy vizes helyiségbe kerül-e a burkolat
• Melyik esetben melyik ragasztó alkalmazható?

• Csúszásmentes alapragasztó: falra illetve kerámia járólapokhoz (30×30 cm-es méretig)
• Flexibilis ragasztó: nagyobb méretű járólapokhoz (már 45×45 cm-es mérettől ajánlott), vizes helyiségekben, kültéren illetve padlófűtés esetén
• Erősített flexibilis ragasztó: nyitott terasz, erkély esetében
• Eltérő ragasztót kell-e alkalmazni a nagyobb méretű (45×45, 30×60, 45×90 cm, stb.) padlóburkolatok ragasztásához?

Nagyobb méretű lapok burkolásához kizárólag flexibilis ragasztó használata ajánlott. A ragasztó kiválasztásánál szükséges megadni a lap méretét illetve annak vastagáságát, mindez befolyásolja milyen ragasztó lesz a legmegfelelőbb az adott laphoz. Ha ebben a kérdésben segítségre lenne szüksége, nyugodtan érdeklődjön az építőipari kereskedésünk elérhetőségei valamelyikén!

Eltérő ragasztót kell-e alkalmazni padlófűtés esetén?

Padlófűtés esetén kizárólag flexibilis ragasztót és fugát használjunk, ugyanis csak ezek képesek kezelni a hőingadozást.

Milyen szempontokat vegyünk figyelembe a fuga kiválasztásánál?

A megfelelő fugaanyag kiválasztásánál figyelembe kell venni:

• a fuga szélességét (ez befolyásolja a fugaanyag mennyiségét is)
• a burkolat anyagát (csempe, greslap, stb.)
• a burkolatot érő igénybevételt (vizes helyiség, konyha, padló, stb.)
• kültéri vagy beltéri burkoláról van-e szó (kültéren csak flexibilis és fagyálló fugát használjunk)
• padlófűtés esetén flexibilis fugázóanyagot kell választani
• Lehet-e fuga nélkül lapot lerakni?

Általánosan elterjedt tévhit, hogy az élvágott, vagy más néven rettifikált lapokat fugahézag nélkül lehet fektetni. A márvány és gránit lapokat sem fuga nélkül, hanem szorított fugával fektetik le, majd a kész burkolatot csiszolják össze a helyszínen, hogy a fugák alig látszódjanak. Ezt egy porcelánkerámia burkolattal nem lehet megtenni, mert sokkal keményebb, mint bármely természetes kő, tehát burkolás után, a helyszínen már nem csiszolható. Durván számolva talán úgy határozható meg a legjobban a fuga szélessége, hogy ahány centiméter a burkolólap élhossza, annyi milliméter fuga szükséges a lapok közé (például egy 30×30 cm-es lapnál 3 mm legyen a fugahézag). Természetesen itt is vannak kivételek, ez az elv nem igaz az élvágott lapokra, itt a legnagyobb méretek (45×90, 60×120 cm) is burkolhatók 2-3 milliméter fugával, ami a lappal azonos árnyalatú fugaszín esetén már alig észrevehető. Még ezeknél alapoknál is szükséges ennyi fugatávolság, és nem is annyira az élhosszúságban lévő különbségek, mint inkább az élegyenesség terén mindig megfigyelhető apró eltérések miatt. Ezen kívül pedig a hőmozgásból adódó feszültségek kiegyenlítése miatt is szükség van a minimális fugahézagra (forrás hg.hu).

Mennyi burkolatot érdemes vásárolni?

Átlagosan 10-15%-kal több burkolólapot érdemes vásárolni. Érdemes az alábbi tényezőket figyelembe venni:

• milyen burkolási technikát választunk (hálóban vagy diagonálban kerül felburkolásra a lap)
• még az első osztályú lapok között is lehet selejt (másod osztályú lapok esetében érdemes nagyobb ráhagyással számolni)
• néhány lapot vágni, fúrni kell, lehetnek felületi szabálytalanságok (görbe falfelület, beugrók, sarkok)
• érdemes néhány lapot félretenni a munkálatok befejeztével az esetleges (későbbi) javításokhoz, ez azért nagyon fontos, mert esetleg egy későbbi utánrendeléskor már nem biztos, hogy kapunk ugyanolyan tónusú lapot, hiszen azok gyártási szériánként változhatnak, de az is előfordulhat, hogy akkorra az adott burkolólapot kivonják a forgalomból (Gondoljunk arra, hogy pár dobozt eltárolni olcsóbb, mint esetleg újraburkolni az adott helyiséget!)
• Van-e okom félni a nagyobb méretű (20×50, 30×60, stb.) burkolatoktól, ha csak kisebb méretű fürdőszobával, konyhával rendelkezem?

Bátran lehet alkalmazni a nagyobb méretű lapokat kisebb terű helyiségekben is, a nagyobb lapok ugyanis nagyobb homogén felületeket képeznek,  ráadásul a fektetett lapok horizontálisan nyújtják is az adott falszakaszokat.

A méreten túl fontos a megfelelő színválasztás is, mely ugyanúgy nagy szerepet játszik a térérzet növelésében illetve csökkentésében.

Kevés lett a rendelt mennyiség, előfordulhat-e, hogy más árnyalatú az utánrendelt burkolat?

A kerámiagyártás sajátosságaiból adódik, hogy a csempék, padlólapok eltérő gyártási időpontban más-más színárnyalatúak lehetnek. Pótrendelésnél a meglévő doboz oldalán jelölt színárnyalati kóddal ellátott burkolatot kell kérni (ezért fontos, hogy burkolás előtt vagy tartsuk meg a dobozt vagy pontosan írjuk fel a kódokat). Fontos megjegyezni, hogy minél több idő telik el a az eredeti és a pótrendelés között, annál kevesebb az esély arra, hogy biztosítani tudják a megfelelő színű burkolatot.

Lisztelló (listelo): díszcsík, amit a csempék díszítéséhez használunk. Használhatjuk a világos és sötét csempék horizontális vagy vertikális elválasztásához.

Klinker: A klinker természetes agyag alapanyagú, zsugorodásig égetett építési kerámia. A kiváló minőségű alapanyag, a gondos előkészítés, a rendkívül hosszú (30-46 órás) égetési idő és a magas égetési hőmérséklet (1050-1200 C) olyan kedvező tulajdonságokat eredményez, amelyek alkalmassá teszik az anyagot extrém környezeti hatások tartós elviselésére.

A téglák színét kizárólag az agyag ásványi összetétele és az égetési hőmérséklet határozza meg. A klinker gyártásá­hoz nem használnak sem színezékeket, sem mesterséges szilárdító vagy kötőanyagokat. A tarka (színátmenetes, antikolt) típusokat redukciós égetéssel, színesre égő homokkal, esetleg különböző típusok meghatározott arányú keverésével készítik.

PEI: ezt az értéket a burkolólap kopásállóságának meghatározására használják. További információt a kopásállóságról itt talál.

Kalibráció: a lap pontos méretét mutatja. A katalógusban csak a névleges méret szerepel, ami szinte mindig más az adott gyártástól függően. Utánrendelésnél illetve adott burkolat család különböző színű lapjai esetében fontos, hogy a kalibráció azonos legyen, különben nem burkolhatóak össze esztétikusan a lapok.

Lappato: ezzel a névvel fémjelzik az úgynevezett félig polírozott greslapokat. Ugyanazzal az eljárással készülnek mint a fényes, polírozott greslapok, azzal a különbséggel, hogy a polírozás sokkal finomabb, csak a legfelső réteget érinti, ezzel létrehozva egy egyszerre fényes és “érdes” felületet.

Levigato (polírozott): a matt felülettel elkészült porcelán lap felcsiszolása után egy szuperfényes felületet hoznak létre.

Rektifikált: a porcelán lapok gyártásánál használt vágási technológia, amit itthon élcsiszolt lapoknak is szoktak nevezni. Elérhető vele, hogy “fuga nélkül” lehet burkolni, mert a lapok széle borotva egyenes a precíziós vágás miatt.

Anyagában színezett: a porcelán lapoknál használt kifejezés, amikor a kerámia lap teljes keresztmetszete ugyanazt a színt mutatja, mint amilyen a lap teteje.

Anyagában színezett mázas: az anyagában színezett porcelán lapra mázréteg kerül, de ellentétben a sima mázas porcelán lapokhoz képest ebben az esetben a máz színe megegyezik az alatta található porcelán lap anyagáéval, de védi azt bizonyos káros behatásoktól és növeli a felhasználhatóságát.

Mit jelent a V1/V2/V3/V4 a burkolatok tulajdonságánál?

A V1-2-3-4-es jelölések tulajdonképpen a lapok közötti árnyalati eltéréseket jelölik, ezek alapján 4 osztályba sorolják a lapokat.

V1 – azonos tónus

V2 – enyhe tónus variáció

V3 – közepes tónus variáció

V4 – jelentős tónus variáció

Bizonyos termékcsaládoknál (márvány-, kő-, fahatású burkolatoknál), a digitális technológiával készült lapoknál egy szállítmányon, gyártáson belül szándékosan több tónusú lap jelenik meg, hogy minél természetesebb és valósághűbb legyen  végül a burkolt felület. Ezeknél a termékeknél – gyártói ajánlásra is – érdemes odafigyelni, hogy a burkolás során párhuzamosan több dobozból kerüljenek lerakásra a lapok.