Fűtés Lexikon
Ismerkedjen a fűtési szakkifejezésekkel
A fűtéstechnikával kapcsolatos kérdések tisztázásához hívja segítségül fűtési lexikonunkat.
A,Á, B, C,Cs, D, E,É, F, G,Gy, H, I,Í,J, K, L,Ly, M, N,Ny, O,Ó,Ö,Ő, P, Q, R, S,Sz, T,Ty, U,Ú,Ü,Ű, V, W,X,Y,Z,Zs
Fali fűtőkészülék
A gázüzemű fali készülékek kevés helyet igénylő, kellemes megjelenésű, egyszerűen kezelhető és emellett halk üzemű, hatékony teljesítményt nyújtó kazánok. Nem igényelnek különleges követelményeket, pincében, emeleten vagy tetőtérben felszerelhetők. A fűtőkészülékekhez szükség esetén kiegészítésként indirekt fűtésű melegvíz-tároló is csatlakoztatható. A Vaillant zárt égésterű kazánjai ezen felül nem igényelnek gravitációs huzamú kéménycsatlakozást. Az égéstermék-elvezetés történhet koncentrikus rendszerben, így ezek a készülékek különösen alkalmasak családi házak tetőtéri installációira. Természetesen lehetőség van más jellegű égéstermék-elvezetési módok kiépítésére is.
Fali melegvíz-tároló
Helytakarékos megoldás kisebb háztartások számára, amikor egy lakás fürdőszobáját komfortos módon kell meleg vízzel ellátni. 100 liter alatti űrtartalmukkal a fali melegvíz-tárolók a gázüzemű fali készülékekkel összehangolt kombinációt alkotnak. A Vaillant VIH CB 75 melegvíz-tároló a gázüzemű kondenzációs fali kazánokkal való összeépítésre alkalmas.
Felületi veszteség
A fűtőkészülékek külső felületei hőt sugároznak a környező levegő felé. Ez a hősugárzás nem használható fel hasznos fűtési hőként, ezért felületi veszteségként kell kezelni. Ennek ellenére a helyiség, amelyben a fűtő készüléket felszerelték, általa melegszik fel. Ha a hőtermelő szigetelt épületrészben (pl. lakótérben) található, nem pedig egy fűtetlen pincében, akkor a felületi veszteség a felállítási helyiség temperálására is felhasználható, mellyel energiát spórolhatunk meg. A felületi hőveszteség a szabványos hatásfokra is kihat, ezért alapvetően befolyásolja a hőtermelő gazdaságos működését. A modern fűtőkészülékek lényegesen kevesebb felületi veszteséget termelnek, mint a régi kazánok.
Forrásvíz
A szolárkörben a kollektor és a szolártároló között szolárfolyadék, talajhő használata esetén pedig a talajszonda/talajkollektor és a hőszivattyú között hőhordozó szer van, amit bizonyos esetben forrásvíznek neveznek.
Földgáz
A földgáz túlnyomórészt metánból (CH4) és nitrogénből (N2) áll. Az összes fosszilis energiahordozó közül a földgáz tartalmazza a legkevesebb káros anyagot, mert elégetése során vízgőz és szén-dioxid (CO2) marad vissza. Németországban a földgáz az összes energiaigény 20%-át fedezi. Épületek fűtésére több mint 40%-ban földgázt égetnek el. A gázszolgáltató vállalatok felhasználhatóság szerint H és L osztályú földgázt (magas és alacsony) szolgáltatnak a fogyasztóknak, melyek fűtőértéke eltérő.
Freon(FCKW)-mentes hőszigetelés
A melegvíz-tárolók szigetelésére freonmentes anyagot használnak a készenléti hőveszteség ellen. Ózonkárosító hatása és a klímavédelem érdekében hozott rendeletek alapján a freon (FCKW-fluór-klór-szénhidrogén) helyett nagyon sok területen más anyagokat alkalmaznak. A Vaillant a különböző kialakítású uniSTOR, atmoSTOR és auroSTOR, illetve a fali VIH melegvíz tárolóin freonmentes hőszigetelést használ.
Füstgázventilátor
Ha a gázüzemű kondenzációs kazánok égésterméke a harmatponti hőmérséklet alá hűl, nem tud már a felhajtóerő segítségével a szabadba távozni. Ekkor füstgázventilátor gondoskodik arról, hogy az égéstermék kisebb túlnyomás segítségével elvezethető legyen. A zárt égésterű készülékek füstgázventilátorral ellátottak és az égéstermék-elvezetés LAS-rendszerben (Luft-Abgas-System – levegő/füstgázrendszer) történik, ami kéményes vagy koncentrikus kivitelben alakítható ki. Az égéshez szükséges frisslevegő ellátás LAS-rendszerben történik.
Füstgázveszteség
Állókazánok és fali gázkészülékek esetén az előállított hő egy része az égéstermék útján elvész. Ezt a részt a fűtési rendszer nem tudja hasznosítani, ezért az égéstermék veszteségeként számítják. A kisebb füstgázveszteség csekélyebb energiafelhasználást is jelent. Bizonyos országokban a környezet védelme érdekében különböző rendeletek szabályozzák és korlátozzák a háztartásokban használt fűtő készülékek által okozott füstgázveszteség nagyságát. A füstgázveszteség mérése rendszeres ellenőrzéssel történik, melyet százalékos formában lehet megjeleníteni. A 4 és 25 kW közötti névleges teljesítménnyel rendelkező fűtő készülékek esetén a megengedhető legnagyobb veszteség a 11%-os értéket nem lépheti át (> 25 – 50 kW: 10%, 50 kW felett: 9%). Az alacsony hőmérsékletű és a kondenzációs gázkazánok lényegesen alacsonyabb füstgáz veszteséget okoznak, mint a régebbi konstrukciójú álló kazánok.
Füstgáz-visszaáramlás érzékelő
Minden kéménybe kötött, helyiséglevegőtől függő üzemmódban működő, huzatmegszakítóval ellátott gázkészülék rendelkezik ezzel a biztonsági egységgel.
A füstgáz-visszaáramlás érzékelő a kéményben előforduló füstgáz torlódás esetén 2 percen belül kapcsolja le az álló vagy a fali fűtő gázkazán égőjét. A kéménybe jutó erős szél vagy a nem kielégítő frisslevegő-ellátás akadályozza az égéstermékek szabad áramlását. A füstgázfelügyelet gátolja meg, hogy a huzatmegszakítón át égéstermék kerülhessen a felállítási helyiségbe és a magas füstgáz-koncentráció következtében emberek egészségkárosodást szenvedjenek.
Fűtési jelleggörbe
A fűtési kör előremenő hőmérséklete és a külső hőmérséklet közötti összefüggést a fűtési jelleggörbe fejezi ki. A külső és az előremenő hőmérséklet viszonyát a jelleggörbe meredeksége határozza meg. A fűtőkészülék üzembe helyezése során a fűtési jelleggörbét a szükséges meredekségre kell beállítani. Nagyobb hőigény esetén a fűtőtestek hőleadása ennek megfelelően nagyobb úgy, hogy a fűtővíz hőmérséklete jelentősebben lehűl. Minél alacsonyabb tehát a külső léghőmérséklet, annál magasabb előremenő vízhőmérsékletre van szükség. A meredekség a rendszerkialakításból adódik. Emelkedő külső hőmérséklet esetén az előremenő és visszatérő hőmérséklet közötti különbség csekélyebb.
Fűtésrásegítés
A nap az abszorberen keresztül melegíti fel a kollektorokban keringtetett szolárközeget. A folyadékot keringtetőszivattyú (szolárszivattyú) szállítja a szolárállomásból a tárolóba. A hő tárolására kombi vagy melegvíz-tárolóval kombinált puffertároló, esetleg két hőcserélős bivalens tároló alkalmas pufferrel együtt.
Fűtőérték
Valamely tüzelőanyag (földgáz vagy fűtőolaj) fűtőértéke kWh/m3 formában van megadva. A fűtőérték azt az energiamennyiséget jelöli, amely a felhasznált tüzelőanyag elégetése során keletkezik úgy, hogy az égéstermék vízgőz tartalma gőz formában marad. A vízgőz lehűtés útján a harmatpont alatt cseppfolyósodik (kondenzáció), ami lehetővé teszi a benne található hő utólagos felhasználását. A fűtőértékből és a párolgási hőből számított energiamennyiséget a kondenzációs érték jelöli.
Fűtőkazán
A fűtőkazán szolgál a központi fűtési rendszerek hőtermelőjeként és különböző kialakítási, illetve működési módokkal telepíthetők. Alapjában a kazántest melegíti fel az átfolyó fűtővizet, ami az égőláng és az abból kiáramló füstgáz következtében felmelegíti a kazán belsejét. Földön álló és falra szerelhető fűtőkazánok kaphatók, de melegvíz készítésre olyan összeépítések is léteznek, melyek a készülék mellé szerelhetők.
A leggyakoribb beépítési variáció a földön álló kazán, mellette lévő melegvíz-tárolóval. A felhasznált tüzelőanyag és az égő működési módja alapján a következő fűtőkészülékeket különböztetjük meg: kondenzációs kazán, atmoszférikus készülék, ventilátoros égővel rendelkező turbós kazán. A fűtőkészülékek célszerűen szolár-melegvíz-készítő rendszerekkel vannak kombináltak, hogy a megújuló energiák is hasznosíthatók legyenek.